Victor Vasarely (született Csiszár Győző, később Vásárhelyi Győző) (Pécs, 1906. április 9. – Párizs, 1997. március 15.) magyar–francia festő, szobrász. Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art" legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén, amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert okoznak".

 

Vasarely Múzeum Budapest

Szerdától vasárnapig 10.00 és 18.00 óra között

 

 

https://www.facebook.com/vasarelymuzeumbudapest/?locale=hu_HU

 

https://vasarely.hu/

 

Victor Vasarely

 

ÉLT

1906-1997

NEMZETISÉGE

magyar-francia

A magyar származású Vásárhelyi Győző néven született művész, születési évéről viták folynak. Egy biztos, Pécsen született. Valaki szerint 1906-ban, más szerint 1908-ban. Anyakönyvi kivonata 1908-as születési dátumról árulkodik. A magyar művészet egyik legjelentősebb irányzatának, az op-artnak megalkotója és legkiemelkedőbb kulcsfigurája, de a szobrászatban is jeleskedett.

Ahhoz hogy megismerjük Vasarelyt, ismernünk kell az op-art stílust.

Az op-art, azaz optikai művészet alap koncepciója, hogy a geometriai formák optikai hatásokkal a mozgás és vibrálás érzetét keltsék. Valamely rideg matematikai formák izgalmas játékával, a retina által észlelt ingerek optikai csalásával kelt izgalmat bennünk az alkotó.

Az 1920-as évek elején Podolini-Volkmann Artúr Szabad Képzőművészeti Rajz- és Festő- iskolájában tanult számos hasznos dolgot, mint a festék előállítás, vászonalapozás és nem elhanyagolandó esténként az akt rajzolás művészetének hódolt.

Victor Vasarely középiskola után számos gyárban dolgozott, ahol plakátok készítésével kezdte ízlelgetni a művészet vonalát.

1928-ban került a budapesti Műhely Akadémiára ahol megismerkedett a Bauhaus eszmevilággal.

A Bauhaus eszme a művészet és ipar közötti szakadékot kívánta áthidalni. Számos munkájának címében találkozhatunk a tanulmányok szóval, amelyből kitűnik, hogy számos területtel lelkesen foglalkozott. Anyagtanulmány, Perspektívatanulmány, Szemfényvesztő tanulmány – ezek mind képeinek címei melyek az adott témához kapcsolódó látványvilágot nyújtják csodálója számára a Bauhaus szemléletében.

Miután Magyarországon nem talált otthonára  a Bauhaus szemléletben, Franciaországba emigrált és Párizsban reklámgrafikai munkákkal foglalkozott. Itt fejlesztette tovább a Bauhaus demokratikus gondolatát. 

1953-ban írta Vasarely:"Társadalmi művészetről álmodom. Feltételezem, hogy az ember a képzőművészet iránt ugyanolyan mély vágyakozást érez, mint a ritmus és a zene iránt. Természetéből adódóan vágyik az érzékletes örömökre, és - hiszem - ismét megvan minden lehetőség, hogy ezt a vágyát ki is elégítsük. Embersereg, néptömegek, élőlények sokasága! - íme az új dimenzió. És itt a határtalan tér és a valódi struktúrák. A művészet a közösség plasztikai arculata"

 

Vasarely munkássága

„A művészet a közösség plasztikai arculata”

Mit takarhat ez a mondat? Vasarely alapelve volt a művészet eljuttatása mindenki számára és szerette volna ha a művészetben megjelenik az egyediség, egyéniség szemlélete.

Ne kiváltság legyen a művészetet élvezni, legyen a művészet mindenkié!

Szerette volna ha a művészet mindenkit utolér, a “közösséget”, a “néptömeget”, az “élőlények sokaságát”.

Vasarely 1941-től kezdett festeni és az 1950-es évek táján indult el optikai és kinetikai vizsgálatainak útján.

Vasarely és az op - art

Vasarely életének nagy része és munkássága java az op-art stílusról szól, arról hogy az embereket hogyan lehet kimozdítani a megszokott kis komfortzónájukból, a mozgalmas képek keltette kellemes feszültséggel, melyek új gondolatok felé terelik befogadójukat, elétárva ezzel egy egyedibb világnézetet. Szerette volna életre kelteni a hétköznapi dolgokat, mindezt a színek és formák játékával, így mélyedt el az op-art varázslatos világában.

Több művét is a Szépművészeti Múzeumnak adományozta az 1960-as évek végétől, majd 1976-ban szülővárosában, Pécsen hozott létre egy saját múzeumot a  kinetikus művészet és op-art alkotóinak munkáiból, köztük felesége - az ugyancsak grafikai tervező - Spinner Klára munkáiból.

 

1997-ben hunyt el Franciaországban, de számos alkotása felejthetetlenné tette számunkra emlékét.