A víz fizikai tulajdonságainak szerepe a hidroterápiában
Hogyan tudunk lebegni a víz felszínen, és ha tudunk, akkor miért fulladunk meg, mégis ha nem tudunk úszni?
A fiziológiás változásokat befolyásoló tulajdonságok:
- Sűrűség
- A felhajtóerő
- Hidrosztatikus nyomás
- Viszkozitás
- Termodinamika
Sűrűség
Ha a víz sűrűségét 1-nek választjuk és bár az emberi test nagy részben (70%) vízből áll, átlagos sűrűsége 0,974. A csontok, az izomok, a kötőszövetek és a szervek együttes átlagos sűrűsége közel 1,1, míg a zsírtartalom, amely magában foglalja mind az esszenciális testzsírt, mind a zsírfelesleget sűrűsége körülbelül 0,9. a férfiak átlagosan nagyobb sűrűségűek, mint a nők.
A felhajtóerő
Archimédesz (Kr.e. 287-212) törvényéből következik. Biztosan mindenki ismeri a régi nótát:
Minden vízbe mártott test, kisangyalom!
A súlyából annyit veszt, kisangyalom!
Amennyi az általa – kiszorított víz súlya, kisangyalom!
Kissé pontosabban megfogalmazva: Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, melynek nagysága egyenlő a kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.
Az 1. ábrán feltüntettük hány százalékkal csökken a testünk súlya a merülés függvényében. Egyensúly kb. akkor alakul ki ha nyakig merülünk a vízbe, ekkor a fej súlya egyenlő lesz a felhajtóerővel.
![]() |
1.ábra |
Hidrosztatikus nyomás
A nyomás egyenesen arányos a folyadék sűrűségével és a merülési mélységgel.
A víz nyomása 1Hgmm-rel nő 1,36 cm-ként, vagyis ha a lábunk 125 cm mélyen van akkor a nyomás kicsit magasabb a normális diasztolés vérnyomásnál(80-90 Hgmm) ez segíti az ödéma felszívódását.
Ellenállás és viszkozitás
. A viszkozitás a folyadék áramlási ellenállásának mértéke. Magas viszkozitású folyadékok, például szirup, lassan folynak. A víz sűrűsége körülbelül 1000-szer viszkozitása pedig 790-szer nagyobb a levegőnél. Mozgás során 12-szer nagyobb ellenállást kell leküzdenünk. ezért a vízben gyakorlatokat végző beteg, ha fájdalmat érez szinte azonnal meg tudja állítani a mozgást (nem lendül túl pl. a válla) ezáltal a komfortérzete nő.
Termodinamika
A víz jó hővezető, hőmegtartó képessége a betegek rehabilitációjában igen sokoldalú, mivel a víz hideg vagy meleg marad, miközben könnyedén átadja hőmérsékletét az elmerült testrésznek. Terápiás célból széles hőmérsékleti tartományban alkalmazhatjuk.
Megjegyzés
Ahhoz hogy a vízben lebegni tudjunk, elvileg elég lenne, ha a lefelé és felfelé ható erők függőlegesen egy egyenesbe essenek, mert ha vízszintesen fekszünk, akkor a testünkre ható erők elkezdenek forgatni. 2. ábra
![]() |
2. ábra |
Ha függőlegesen „állunk” a vízben nyakig merülve a felfelé és lefelé ható erők kiegyensúlyozzák egymást, de ez nagyon labilis helyzet elég egy picit kibillenni és a fenti ábrán látható helyzet következik, be forogni kezdünk.
Az a legjobb módja annak, hogy közömbös, így stabil helyzetet vegyünk fel, ha ráfekszünk a vízre és a lábunkat kicsit behajlítjuk, ekkor a forgáspont a felfelé és lefelé ható erők központja egy helyre esik. 3. ábra
![]() |
3. ábra |
A vízben való „lebegést” ugyan úgy meg kell tanulni, ahogy az úszást, mindkét estben fent tudunk maradni a víz félszinén de amíg az előző egy passzív helyzet sokkal inkább függ, a külső környezettől pl. a hullámzástól addig az úszás aktív tevékenység, sokkal jobban uraljuk a helyzetünket. Ha valaki vízbe esik egy hajóról nagyon valószínűtlen, hogy lebegő helyzetet vegyen fel és így maradjon fent a víz felszínen, amíg kimentik (igen csak nagy önuralom kel hozzá).