A termálvizek kialakulása -a víz körforgása
Hazánk rendkívül gazdag termálvizekben ennek geológiai, történeti okai vannak.
A Pannon tenger
A Kárpát-medence igen kedvező hidrogeológiai adottságai miatt Magyarország gyógyvíz nagyhatalom. Ennek magyarázata a néhai Pannon tenger, mely e térségben volt jelen, illetve az egykor itt működő vulkánok felszínalakító tevékenysége. A Pannon-tenger egy ősi tenger volt, nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén (23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, és mintegy 5,332 millió évvel ezelőtt zárult) végén és pliocén (5,332 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget) korszakokban. Fennállása során 3-4 km vastagságú üledékrétegek halmozódtak fel a fenekén. Mintegy 9 millió éven át létezett.
 |
| A Pannon tenger |
A világtengerekről történt teljes lefűződése után fokozatosan édesvízűvé vált, majd kisebb tavakból álló tóvidék formáját öltötte. A Pannon-tavat a bele ömlő folyók hordalékukkal lassan feltöltötték. Utolsó maradványai kb. 600 000 évvel ezelőtt tűntek el.
 |
| A pannon tó |
Geotermikus gradiens
A Föld felszínétől annak belseje felé haladva nő a hőmérséklet. A hőmérséklet-növekedést a geotermikus gradiens fejezi ki. Ennek földi átlagértéke 100 méterenként 3°C. Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 °C/100 m; mintegy másfélszerese a világátlagnak
A Pannon-medencében a földkéreg mindössze 24–26 km vastag, vagyis mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest. Az átlagosnál gyorsabban növekszik a hőmérséklet pl. Budapesten, a budai hévforrások vonalában, itt a geotermikus gradiens értéke eléri a 6-8°C/100 m-t is.
 |
| Geotermikus gradiens |
Magyarország termálvízkészletét tekintve világviszonylatban az 5. helyen áll,
Japán, Izland, Olaszország, és Franciaország után.
A víz körforgása
A víz-körforgással, más néven a hidrológiai ciklussal az ásványvizek többsége kapcsolatban áll. A hidrológiai ciklusba kerülő, illetve abban résztvevő víz eredete szerint lehet juvenilis víz, amikor a víz a felszíni körforgásában még soha nem vett részt és amely a vulkáni kigazosodás során kerül felszínre, vagy vadózus víz, amikor már legalább egyszer részt vett a felszíni víz körforgásában. A föld szilárd kérgét alkotó kőzetekben lévő hézagoknak köszönhetően, a felszínre hulló csapadék nagy része a felszín alá szivárog. A homokos talaj minden csapadékot elnyel. A mészkőből álló karsztvidékek hatalmas, tölcsérszerű mélyedései még igen nagy mennyiségű vizet is a mélybe vezetnek, de még a legtömörebb gránit is tartalmaz olyan finom repedéseket, amelyeken keresztül a csapadék beszivárog.
Ezek eredményeként az édesvízi készletek döntő, több mint kétharmad része a felszín alatt, a földkéreg erre alkalmas képződményeiben tárolódik, és a lassú
Szivárgási folyamatok alatt, és hosszú pályák mentén rendkívüli mélységekbe is eljut.
A felszín alatti vizek körforgása lassú, szélsőséges esetekben akár a 10 000 évet is elérheti.
A mélybe szivárgás meghatározója a földkérget alkotó rétegek szerkezete, amely kétféle lehet. A vízzáró kőzetek megakadályozzák a víz szivárgását, a víztartó, vagy vízvezető képződmények viszont olyan repedezettséggel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a jelentős mennyiségű víz tárolását. A csapadékvíz oldja a befogadó kőzetben lévő ásványokat, annál is inkább, mivel a csapadékvízben oldott csekély mennyiségű szén-dioxid – a szénsav – növeli az oldó hatást. Attól függően tehát, hogy milyen annak a kőzetnek az összetétele, amelyen a víz átszivárgott, milyen mélyen fekszik a vízadó kőzet – a mélyen lévő víznek magasabb a hőmérséklete, így hatékonyabban oldja az ásványi anyagokat – változik a víz oldott ásványi anyag tartalma, összetétele. A Kárpát medence területe alatt kiváló minőségű, szennyeződéstől mentes ásványvíz készletek találhatóak.
forrás: asvanyvizek.hu