Hydrogalván(egyenáramú vizes) kezelések

A galvánfürdő vízben végzett elektroterápia.  Gyenge egyenáram segítségével stimulálják a szöveteket, amelynek hatására élénkül a vérkeringés, csökken a fájdalom.

 Történet

Az orvosi kísérletek villamossággal és vízzel kapcsolatos első megemlítése a 19. század közepére nyúlik vissza. Heinrich Stanger szűcsmester használta először gyógyításra a cserzőkádakat. Apjának köszvénye volt őt ültette be a kádba, a könyöke és kezei jelentősen javultak, ezért ismerőseit is kezelni kezdte.

Albert Eulenbergmek 1883-ban jelent meg Die hydroelektrischen Bäder cimű múve amely tudományos részletességgel tárgyalja az elektromos kádfürdőt.

Hatás

Fájdalomcsillapító, értágító, izomtónus csökkentő, kötőszövet lazító, anyagcsere fokozó és gyulladáscsökkentő.

Javallat

• porckorong-bántalom (discopathia),
• gerinckopásos megbetegedés (spondylosis, spondylarthrosis),
• a gerinc idült gyulladásos, kopásos megbetegedése (SPA),
• idült végtagízületi gyulladás,
• reumatoid arthritis,
• kiterjedt izomfájdalom (myalgia),
• a csontrendszer mészhiányos megbetegedése (osteoporosis) kalciumsztázissal,
• idegfájdalom és gyulladás (neuritis, neuralgia),
• változó kor (klimax),
• nagyobb kiterjedő bőrmeszesedés (scleroderma).

Ellenjavallat

+pacemaker behelyezés utáni állapot

Kivitelezés

Elektromos kádfürdő

Közömbös kb. 34-35 fokos fürdővízben történő galvánáramos kezelés. Nagyon fontos, hogy a beteg a kezelés alatt ne nyúljon ki a kádból, ne álljon fel! A kezelés befejezése után legalább 15 perces pihenőt ajánlatos tartani. Ha a beteg teljes elektromos fürdőt kapott, csak 2-3 óra után kaphat más kezelést. Kezelési gyakoriság: 3x/hét.

Négyrekeszes galvánfürdő

A kezelés során a beteg a kezeket és/ vagy lábakat kádacskákban helyezi el, majd a fizioterápiás asszisztens lassan elektromos áramot vezet a vízbe. Kezelés alatt tilos ékszert viselni és a végtagokat kiemelni a kádból az áramhatás alatt!

Megjegyzés

Az elektromos kádfürdőt gyakorlatilag ma már nem használják, sem hazánkban sem külföldön, ennek fő oka, hogy nagyan drága (a kád kb. 800 literes) sok víz kell hozzá.

Általánosságban is elmondható hogy a könyvben tárgyalt kezeléseket a világ többi részén közel sem használják olyan gyakorisággal, mint itthon. Ennek földrajzi és szemléleti okai is vannak.

Nagyon kevés ország van, ami megfelelő adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a balneologiai kezelések teljes tárházát nyújtani tudja, amelyre az összes fürdőkezelés épül.

Ezeknek a kezeléseknek a hatékonyságát „tudományosan ”nehéz alátámasztani, legtöbbször egyszerűen a tapasztalat indokolja használatukat. Régebben, amikor a TB nem szabályozta az orvos által kiírható támogatott kezelések számát, a betegnek mindent kiírtak, ami nem volt ellenjavalt, egyszerűen nem lehet tudni mi fog használni. Nagyon kevés ember van, aki egyetlen típusú kezeléstől rendbejön (de ha ritkán is előfordul ezt gyógyvizeknél, iszappakolásoknál tapasztalhatjuk). A kúrákhoz idő kell, három hét lenne az ideális, mert a pihenés a kezelések után ugyan olyan fontos, mint maga a kezelés. A mai időkben kevesén engedhetik meg maguknak, hogy ilyen hosszú időre táppénzre menjenek, értelme sem volna, mert megfelelő számú kezelést úgy sem kapnának (nálunk vagy 40 évig ez nem volt  probléma).

A nyugati világban a biztosítók mindig is azt a szemléletet képviselték, mint jelenleg nálunk, így nem alakulhatott ki az a kedvező megítélés, mint hazánkban.

További olvasnivaló:

Albert Eulenbergmek

Die hydroelektrischen Bäder(német) pdf

1883