Iszapkezelés

Az iszapkezelés során használt anyag rendkívül lassan veszi fel a hőt és nagyon lassan adja le. Fokozza a vérkeringést, pótolja a szervezetben  hiányzó ásványi anyagokat.

 Története

A különböző geológiai folyamatok révén keletkezett iszapszerű anyagok gyógyászati célú felhasználása a történeti idők kezdetétől fogva nyomon követhető. Természetesen az iszapok esetében is igaz az a tény, hogy a tudományos kutatás, amely hivatott lett volna fényt deríteni a kémiai és fizikai tulajdonságokra és hatásmechanizmusra, messze elmaradt. A 1800-as évek második felében indult meg az iszapok fizikai és kémiai vizsgálata, bár ezek a vizsgálatok nem voltak és nem is lehettek teljes értékűek. 1931-ben jött létre a Peloid Bizottság, melyben Magyarország is képviselve volt, azzal a céllal, hogy az iszapok kutatását és gyógyászati felhasználását egységes alapokra helyezzék

 Hatás

  • hőhatás: az iszap legáltalánosabban elismert, legjelentősebbnek tartott hatása. Nagy a hőtároló kapacitása, tartós hőhatást biztosít.
  • fajsúly: az iszap súlyából eredő hatás, a szövetekre gyakorolt nyomás miatt van jelentősége
  • dörzshatás: az iszap apró képletei behatolnak a bőr mélyedéseibe és helyileg, valamint vegetatív reflexfolyamatok révén a belső szerveket is ingerlik
  • -kémiai hatás: izotópvizsgálatok igazolták, hogy bizonyos anyagok bejutnak a bőrön keresztül.
  • élettani hatás: a meleg iszap hatására az izmok ellazulnak, nő a kollagénben gazdag szövetek (: inak, izmok, ízületi tokok) nyújthatósága. Kifejezett értágulat jön létre, mely anyagcsere fokozó hatású, ezáltal fájdalomcsillapító hatással jár együtt. A kezelt ízületben javítja a vérkeringést, a testszövetek oxigénellátását és csillapítja a fájdalmat.

Javallat

  • Kopásos jellegű Idült gerinc- és végtagízületi betegségek (váll-, könyök-, csukló-, csípő-, térd-, bokarthrosis), spondylosis,
  • izomfájdalmak,
  • gyulladásos ízületi-, és gerincbetegségek nem aktív stádiuma,
  • törés utáni merev végtagízületek oldása, csípő-, térdprotézis után szinte egyedüliként alkalmazható kezelési forma,
  • A bőr betegségeire kiválóan alkalmazható, úgymint pikkelysömör.

Ellenjavallat

  • szív-, és keringési betegségek,:szívinfarktus után fél éven belül,
  • szívelégtelenség, gyógyszeres terápiára nem reagáló magas vérnyomás,
  • visszérgyulladás,
  • pajzsmirigy túlműködés,
  • epilepszia,
  • sclerosis multiplex,
  • mozgásszervi megbetegedés gyulladásos fázisa,
  • inkontinentia (széklet-, vizelettartás részleges,vagy teljes zavara),
  • vérzékenység,vérhigító szedése, menstruáció,
  • daganatos megbetegedés után 5 évig, de azt követően is egyéni mérlegelés alapján,
  • fertőző betegségek,
  • nyílt sebek-, sérülések, fertőző bőrbetegségek,
  • lázas állapot,
  • terhesség,
  • visszeresség, heveny gyulladás.

Kivitelezés

Ha iszappakolás formájában alkalmazzák, lehet egész test, vagy testrészkezelés.


Általában 42 C- on a kezelendő testrészre kenik fel 2-3 cm vastagon az iszapot, majd lepedővel, gumilepedővel és pokróccal fedik.

Iszapfürdőnél a teljes testet kezelik



 Megjegyzés

Az iszapkezelést a legritkább esetben végzik ott helyben ahol a gyógyiszap található „nedves „azonnal felhasználható formában, legtöbbször kibányásszák, szárítják és zsákokba töltik. Nagyjából az állaga és a kinézete is olyan, mint a cementé. Ezt hígítják vízzel, felmelegítik és így kerül felhasználásra. A másik módszer, hogy vödrökben tárolják(kb. mint a falfestéke)t, ehhez csak egy kevés vizet kell adni és használható.

Külföldön fangoterápiának (fangó/olasz/=sár/) nevezik a nálunk használt iszapterápiához hasonló kezelést, talán a legszembetűnőbb különbség, hogy sokkal vékonyabban raják fel, walamint imkább szépészeti kezeléseknél használják.

Kaolin agyag


Sedona agyag


Holt tengeri iszap


Tengeri iszap



Tőzeg



Előző bejegyzés Következő bejegyzés